Jánosom, Te már megint mondtál egy nagyon nagyot a nagyérdeműnek, de félek, hogy pofon lesz a vége és a fal adja a másikat ennek sem lesz az égvilágon semmiféle következménye. Egy épkézláb ellenzék persze azonnal rácsapott volna a témára, de ők éppen nem potensek, meg aztán amúgy is jön a karácsony, hát majd más megteszi helyettük ezt is. A lemondásodat követelném, meg a közéletből való távozásodat, de legyen: ezt tényleg hagyjuk meg a politikus pajtásaidnak.

Szóval szerinted az "diktatúra", ha a Telekom visszavonja a támogatói pénzeket egy magyar sztárocskától egy nem tetsző kijelentés miatt.

Kedves János, akkorát tévedsz, hogy azt már el sem lehet hinni, a helyes kifejezés tehát inkább az, hogy te itt szándékosan megtévesztesz, hamisítasz és a politikai előnyök érdekében hazudsz egy ordasat.

Először is
a diktatúra kifejezést az úgynevezett kormányokra, államokra szokás használni.

Igen, pont az olyanokra mint az, amelyikben Te mozgatod a szádat.
És ennek megvan az oka. A magáncégek ugyanis nem hoznak törvényeket, nem irányítják az igazságszolgáltatást és nem látnak el közfeladatokat. Ellenben az olyan kormányokkal, mint például ez a mostani magyar, amelyiknek az lenne a feladata, hogy szolgálja a közt. De nem ezt teszi egyébként az Istenadta, hanem uralkodni kíván rajta, ellopja a pénzét, sőt megmondja, hogy mi a nők küldetése, és hogy a kisgyereknek milyen istenben kell hinnie az iskolákban. De hát ugye kedves Jánosom, neked ehhez nyilván nincsen semmi közöd.

Másodszor
A Telekom-nak van értékrendje, marketing stratégiája, ami alapján a VEZETŐI döntik el, hogy kit támogatnak.

Ellentétben Veletek kedves János, mert hiszen főnöködről, Orbán Viktorról pontosan tudjuk, hogy nem érték alapon politizál - tegnap még jó volt neki Hóman Bálint, ma már nem, egyszer liberális, egyszer juropéer ma pedig szélsőjobber - köpönyeget fordít, alakot vált és elnyeli szépen a fekete világ. Szóval ellentében Veletek, akik kizárólag hűbéri alapon osztogatjátok a mi pénzünket, a TeleKom-nak még vannak elvei és ha valaki számukra nem tetsző módon él, beszél, nyilatkozik vagy viselkedik, akkor természetesen megvonhatják tőle a támogatást. Ez nemcsak hogy a szívük joga, de a legtermésztesebb üzleti logika alapján dőlhet el. Neked pedig az a feladatod, hogy tiszteletben tartsd a TeleKom jogait. Most és mindörökké!

Tudom, hogy nem mindig gyors a felfogásod, úgyhogy mondok egy hozzád közeli, érzékletes és gyakorlatias példát: ha egy gumióvszercég reklámarca HIV fertőzött lesz, az meglehetősen rossz üzenet a célközönség felé, nyilvánvalóan új személyt kell választaniuk. Na még egyet, hogy biztos megértsd: ha egy keresztény értékeket hirdető politikai párt tagjáról kiderül, hogy csalt, lopott, hazudott és amúgy veri a feleségét, akkor azonnal kirúgják. Na, ez mellément, bocs...

Harmadszor
Felmerül a kérdés, hogy Neked ehhez mi közöd van egyáltalán.
Netán diktatúrát szeretnél építeni?

De tényleg. Nem is értem, hogy Te, közszolgaként miért szólsz bele abba, hogy egy magáncég mit támogat és mit nem! Hiszen éppen akkor szoktak diktatúrának nevezni egy államot, amikor a politikusok elkezdenek beleszólni az állampolgárok civil életébe, amikor meg akarják például mondani, hogy mit mutasson be egy kereskedelmi Tévé, miről szóljanak a hírek és kit támogassanak a vállalatok, mecénások. Márpedig Te most pontosan ezt teszed.

Ideje lenne a tükrödről letakarítani a korábbi váladékokat és belenézni de jó hosszan.
Ha pedig már megszédültél tulajdon nagyságod látványától, tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket:

• Olyan országot akarunk-e teremteni, ahol a kormány megmondja a civileknek, hogy mit szabad és mit nem?
• Modern, demokratikus európai vezetővé akarok-e válni, vagy inkább kiskirályként uralkodok az istenadta nép felett?
• Szolgálni fogom a magyarokat vagy birtokolni akarom a javaikat és a lelküket?

Sajnos pontosan tudom, hogy mit válaszoltál.

És akkor most jöhet az a váladék.

UPDATE:

A kormány utasította az állami szervezetek vezetőit, hogy bontsák fel szerződéseiket a Magyar Telekom-mal.

János, én nem találok szavakat.

Felszólítom a Miniszterelnököt, hogy ha valóban tud a Jobbik mögött álló bűnözői körökről, akkor azonnal tegye meg a szükséges lépéseket!

Szívesen mondanám, hogy Obánnak igaza van, mert szerintem is lehetséges, hogy a Jobbik mögött bűnözők, kétes múltú és kétes jelenű figurák várják, hogy a hatalom Vona, ezáltal pedig az ő kezükbe kerülhessen. Sőt, könnyen el tudom hinni, hogy igaz az "orosz-vád", azaz hogy a Jobbik a többi rendszerváltó magyar párthoz hasonlóan elfogadja orosz tőkések támogatását. Sőt, ennél akár tovább is mehetek, szerintem az orosz titkosszolgálatoknak kifejezetten feladata, hogy az ex-szocialista országok szélsőséges pártjaiban komoly befolyást szerezzenek és ezeknek a segítségével növelhessék a zűrzavart, ha az éppen megfelel érdekeiknek.

De ez most mellékes.

A Miniszterelnök ugyanis nem a személyes véleményét mondta el.

Azt állította Elnökünk, hogy a Jobbik bűnözői hátteréről tudomása van. Ez pedig nem vicc. A Miniszterelnöknek fel kell fednie a lapjait. Megjegyzem, Orbán ugyanezt kérte az amerikai kitiltási ügy kapcsán, nem eshet tehát nehezére férfinak lennie egy ilyen fordított helyzetben.

Azt pedig csak remélni tudom, hogy előbb-utóbb minden gazemberről előkerül egy-egy kártya.

Akkor talán majd megérkezhet egy valódi államférfi a jelenlegi garnitúra helyére.

Ha hazudott Medgyessy, az azt jelenti, hogy tapintható a korrupció. Rendben, de vajon honnan tudhatjuk, és mikor mondhatjuk, hogy tényleg az? És vajon mennyire?

Az, hogy egy országban tapintható-e a korrupció, leginkább a kapcsolódó következmények alapján állítható. Jogi eljárások, ítéletek, a kormány népszerűségvesztése, tüntetések, tekintélyvesztés, rossz sajtó, nemzetközi megítélés.

Nagyon könnyű az ellenzéki sajtóban áramló információk, a folyamatban lévő vagy el sem kezdődött vizsálatok, a sokszor általánosító korrupciós vádak és a  politikusi urizálást leleplező médiacsemegék alapján azt mondani, hogy ennyire, vagy annyira tapintható a korrupció, illetve, hogy jobb vagy rosszab-e, mint ekor vagy akkor.
Ráadásul aki drága Bolgárgyörgy Úrral és az ATV-vel tölti az estéit, nyilván mást gondol a dolgok állásáról, mint egy Magyar Nemzet Napi Gazdaság olvasó.
És akkor még nem is beszéltünk azokról a milliókról, akiket ez az egész nem nagyon érdekel, akik elvannak és köszönik szépen, de örülnek, hogy élnek.
Úgyhogy nézzük végig, hogy is állunk.

Tetszik vagy sem, a tények a következők:

A kormány népszerű.
Kellett hozzá ugyan egy menekültválság, némi vircsaft, a meglévő cinizmus és fapofa, de az eredmény egyértelmű.

Bírósági ügyek,ítéletek nincsenek
Amiben nyilván nem kis szerepet játszik Polt Péter, az elmozdíthatatlan, de akárhogy is: eddig egyetlen feljelentés sem ért célba. Az ellenzék kezéből ki van facsarva a hazai igazságszolgáltatás eszköze. Az EU-hoz persze nyugotan fordulhatna bátran bárki, már ha van rá kapacitása és képes 2-3 évet várni az eredményre.

Az utca üres
Lehet persze mutogatni pár kisebb megmozdulást. Néhány trikolort és aggódó transzparenseket. De mindez hol van a 2006-os események sodró, hazafias töltésű lendületéhez? Hol vannak a letáborozók, a parlament előtt naponta beszédet tartó politikusok, az önkéntes tankerek, az örjöngő jobbközép?!? ... Nincs itt kérem semmi látnivaló. És nem is lesz, ha ez így megy tovább!

A tekintélyvesztés elmaradt
Ugyan kérem! Ki gondolna ellentmondani annak az Orbán Viktornak, aki épp most jelentette be kormányzási szándékát 2022-ig, a párton belül nincsen látható ellenlábasa, az ellenzéket pedig csak parlamenti díszletnek tartja?!

A Mi sajtónk Jó sajtó
Minden cölöp be van verve, a tradícionális balos média a margóra és az internetre szorult, a Klubrádió a romlott főváros adója lett, a vidéket a Dankó és a Mária uralja, Simicskának hála pedig még egy zavarodottan jobboldali, lojálisan ellenzéki csatorna is formálódott, ami még jobban összekuszálja a nézők agytekervényeit. A köztévé pedig éberen őrködik az állampolgárok lelkiállapota felett, nem lankadhat a migránsválság hangulat és zúgnia kell a szlogeneknek.

Lehet, hogy a Medgyessy nem is mondott akkora ostobaságot.

Nem azért kell lecserélni

az ellenzéket, mert bélyeg van a homlokukon az elmúlt8év miatt, nem azért, mert tisztességtelenebbek vagy tehetségtelenebbek lennének, mint a kormánypárt emberei.

Hanem azért, mert tulajdonképpen nem csinálnak semmi eredményeset.

Mozog a szájuk és a kezük, és távolról pontosan olyan, mintha lennének, de nagyon kevés kivétellel még a cselekvés látszatának az élményét sem adják meg a potenciális szavazóiknak. Hol vannak a szempárásító beszédek? Hol vannak az éhségsztrájkok, az internetet felrobbantó parlamenti és utcai geg-ek? A folyamatos és látványos egyeztetések civilekkel, a helyi szervezetek erősítése, a vidéki kommunikáció kialakítása? És értem én, hogy Polt Péter egy betonfal, de attól még elő kell venni a kalapácsot, különben senki sem hiszi el, hogy egyáltalán a kezünkben van.

És paradox módon éppen a törpepártok teljesítenek jobban. Az MSZP vélt lehetőségeihez képest szinte láthatatlan, a szervezet mélykómában kullog az események után és a kezdeményezésnek még csak a csíráját sem mutatja. Tegyük hozzá, a migráns élmény még a Jobbik kommunikációs szervét is lelohasztotta, ami némileg felmentheti az összellenzéket: nem könnyű a helyzet, nem könnyű a feladat. Brrrr... régen rossz, ha a Jobbik szereplésével kell mentegetni az ellenzék összteljesítményét.

Sportnyelven úgy mondják:
- na innen szép nyerni!

A menekültügyi főbiztos kemény, hétfői megfogalmazása szerint a magyar miniszterelnök is a terrorizmus támogatója, hiszen a csapból is az folyik, hogy más kultúrájuk miatt elutasítja a szír menekülteket.

Antonio Guterres, a szóban forgó ENSZ főbiztos szerint nem a határok védelme, hanem a megelőzés, azaz a további terroristák toborzásának az ellehetetlenítése a megoldás. Ahogy ő fogalmazott: "a lehetséges újoncokat kell meggyőzni arról, hogy az iszlamistákhoz való csatlakozás nem útja a saját haragjuknak".

Emellett azonban léteznek más szempontok is.

Vizsgáljuk meg  a kérdést a szemben álló értékrendek, ideológiák szempontjából. Egyszerű leszek, mint egy faék, tekintettel arra, hogy a világpolitika nagy kérdéseire a Miniszterelnök is szeret minimalista, leegyszerűsítő válaszokat adni.

Összesen két értékcsoport közül lehet választani.

Az egyik

a demokrata országok közösségének világa, amelyre jellemző a szabadságjogok biztosítása, a vallási és faji tolerancia, az alkotmányos jogok tiszteletben tartása, a diktatúrák és az autokrata rezsimek elutasítása, a törvény előtti egyenlőség, a civil szervezetek támogatására, a nyílt társadalom megteremétésére irányuló törekvés.

A két világháborúban több tucat millió ember adra az életét azért, hogy ezek az értékek általánosan elfogadottak legyenek a kontinensen.

A másik

egy vezér-alapú, illiberális társadalmi működés, amelyben a döntések tekintély-alapon születnek, a vezetőket nem választják, hanem kinevezik, ideológiája vallási alapokon nyugszik, s amelyben elnyomják a civil társadalmat, a személyes szabadságjogokat pedig korlátozzák az "állítólagos" közösségi kívánalmak alapján.

A terroristák, illetve jóval inkább az ezek mogott álló finanszírozók egy ilyen bezárkozó, autokrata társadalmi rendszert szeretnének megvalósítani. Sok száz ember robbant már fel e cél érdekében az utóbbi évtizedekben. A terroristák támogatása szuper eszköz lehet az oylan államoknak, hatalmaknak, amelyek abban érekeltek, hogy a világrend megboruljon egy picikét.

...

Sajnos nem nehéz belátni, hogy Orbán melyik oldalon áll. Ahogy végsősoron azt sem, hogy igaza van-e az ENSZ menekültügyi főbiztosának.

Könnyen jött, könyen megy, gondolhatja most a rengeteg Facebook felhasználó, pedig a pénz, a hatalom komoly drog: függőséget okoz, önzővé és gyűlöltté teszi még a legjobb lelkeket is. Zuckerberg most olyat tett, amivel bebizonyítja, hogy igenis van fontosabb, mint a földi javak, van szebb mint egy százmilliós Lamborghini.

Jó volna olyan országban élni, ahol nagyjaink is tesznek hasonlókat. Szinte látom magam előtt a szalagcímeket: Mészáros Lőrinc teljes vagyonát felajánlja Orbán Viktornak a magyar civileknek, Lázár János tízezer adag fácánlevest tálal fel a hajléktalanoknak, Rogán Antal egy örökké növő lakásban nyit gyermekotthont, Csányi Sándor szétosztja részvényeit a devizahiteles károsultak között.

Legyünk szerényebbek, ez egy kis ország.

Itt a kicsinek is örülni kellene, úgyhogy érjük be kevesebbel: Orbán veje Tiborcz ingyen világítja ki a Miskolci nyomortanyákat, Matolcsy György grátisz ad pénzügyi tanácsokat a rászorulóknak, Lázár János vadászni tanítja a kis kőbányai lurkókat, Szíjjártó Péter felajánlja szeméttárolóját a magyar pedagógusoknak és még folytathatnám a sort.

De sajnos ebben az országban csak pénz van, kultúra nincs. Vagyonok keletkeznek, de igazi, nemes ügyek mellé álló férfiak csak ritkán. POlitikusaink vannak, de államférfit nem láttunk itt még sohasem. Orbánnak minden esélye megvolt rá, hogy azzá váljon, de a gyarlósága győzedelmeskedett.

Igaz, hogy sajnos a történelmi példák is hiányoznak.

Voltak ugyan nagy pillanatok, ez tagadhatatlan, könnybe lábadt szemmel emlegethetjük Széchenyit, aki felajánlotta egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadámia alapítására, de hát - ilyen ez az ország - még a legnagyobb magyar is volt akkora csibész, hogy az ígért összeget soha nem fizette ki. Igen, amikor a Pesti Napló 1903-ban szellőztette, hogy a legnagyobb magyar által felajánlott 60.000 pengő forint máig is kifizettetlen, — bár az utolsó évtizedekben, az alkotmány visszaállitása óta fizették az ötpercentes kamatját, — a Széchenyi örökösök befizették a megígért 126.000 koronát az Akadémia pénztárába. 

Mert nálunk nem divat a sajátból nagylelkűnek lenni.
A máséból viszont a jó magyarok melldöngetve adnak, pofátlanul és cinikusan.

Orbán ebben is túltesz minden elődjén. Kies hazánkaban minden fejlesztés az EU pénzéből született az utóbbi évtizedben, ehhez képest a miniszterelnök minden egyes beépített díszkövet a saját sikereként tálal ; az Uniót csak akkor emlegeti, amikor éppen mocskolódni támad kedve.

Paks hatalmas beruházás, különösem úgy, hogy a jelen kormánya a jövő magyarjaitól vesz fel hitelt, igen, ez az igazság, az oroszok csak technikai szereplők a történetben, hiszen ők is keresnek a bolton valójában, a számlát azok a magyar fiatalok fizetik meg, akiket ma igazából nem is érdekel az egész, nem szavaznak, nem néznek híradót, és akkor eszmélnek majd fel, amikor húsz év múva kétszer annyit kell fizetniük az áramért, mint német vagy osztrák kortársaiknak.

A kedvencem pedig az, amikor Orbán (például az önkormányzatok adósságainak a kiegyenlítése kapcsán) párás szemmel bejelenti, hogy

"a Kormány átvállalja az adósságot".

És szégyen, de annyira unalmas már, hogy hazudoznak, hogy ilyenkor egyetlen újságíró sem teszi fel a kérdést, hogy "Orbán Úr, a kormánytagok fejenként mennyit vállalnak át?! És személy szerint Ön?". Pedig nyilvánvaló az ordas hazugság: nem a kormány és nem átvállalja, hanem az adófizetők, akikre bizony ráterhelik.

Nem kéne már tűrni, mert már nincs miből.

Az Európai Bizottság csütörtökön a hírek szerint levélben szólítja fel a Nemzeti Kormányt, hogy függesszen fel minden folyamatban lévő és tervezett beszerzést a paksi projekt kapcsán.
Hát, most aztán jól felkaphatnák a fejüket mind a derék magyarok!

Hiszen amiért éppen elmeszelni készülnek kint, az itthon így folyik kérem szépen amióta elmentek az oroszok: eldöntjük, leadminisztráljuk, kihirdetjük aztán élünk boldogan! Nem kellett ide kérem soha semmiféle verseny meg mindenféle áldemokratikus bóvli, az egész úgyis csak arra jó, hogy még azt a keveset is elvegyék tőlünk, meg aztán kint Brüsszelben is korrupt úgyis mindenki, hiába a sok furfang meg bikkfang!

Ennek az egésznek persze rendesen meg van már ágyazva,

már szinte hallom a csütörtöki lózungot: "azért támadják Paksot, mert kerítést emeltünk és mert meg akartuk védeni magunkat." Mintha már a Charlie Hebdo idején is azért próbálta volna ki ezt az egész bevándorlásellenes dumát, hogy aztén később elmondhassa, hogy látjátok feleim szümtükkel, megvédenélek, de ezek a kígyóvállú idegenszívűek nem hagyják, hogy azt tegyek veletek amit csak akarok....

Forrás: http://www.femina.hu/hirhatter/paks_megallapodas_mem

Úgyhogy most mindenkinek illene legalább a játék kedvéért jó megdöbbent arcot vágnia, mert ezen a mostani papíron világosan megírták nekünk: derék Nemzeti Kormányunk egy éven keresztül folyamatosan, éjjel és nappal hazudott, amikor azt mondta, hogy "minden szempontól, mindenben az EU-jog szerint járunk el, minden részletében, az összes jogszabályt, még azt is ami nem is vonatkozik erre, ezt nem is lehet versenyeztetni, meg különben is, a Viktor már eldöntötte".

Hát, észre kéne már venni, hogy márpedig az EU az egy másik klub.
Ahol működnek a hivatalok.
Ahol nem az elnök PR-osa írja a híreket.
Ahol van verseny.

Mégpedig olyan, amelyben a jelek szerint nem mi fogunk jeleskedni, hanem azok, akik a társadalom életminőségének javításába, a gazdaságba, az oktatásba, az innovatív ágazatokba, megújukó energiába fektettek; nálunk a stadion a sikk, a díszburkolat meg persze az atomerő. Elég drága ugyan ez is, meg fentarthatatlan üzletileg, dehát úgyse előre kell fizetni, akkor meg kit érdekel! Az utókor persze érteni fogja, amikor a számlán megnézik az apróbetűt, de ez már mindegy, Orbánnak a jelek szerint már nincsenek történelmi ambíciói, jól felülírták a mindennapi harcok a jövő ellen.

Nemcsak Paks büdös. A Fiúk nagyjából ugyanezt mondták mindenre amit itthon csináltak

és pontosan ugyanilyen magabiztosan: a magánnyugdíjpénztárak, a trafikok, a Közút, a Stadionok, a Nav balhé, az állami földek, a gáztározó, a MÉT balhé (stb. nincs elég hely online sem...) mind mind rendben voltak, egytől-egyig szabályosak és tiszták. A Paks2 egy rendkívül nagy értékű, jelentős beruházásnak készült, ebből a fiaskóból ítélve az összes ügy kapcsán ugyanannyira biztosak lehetnénk abban, hogy a Fiúk és a Vezér pofátlanul az arcunkba hazudtak végig igazat mondtak.

De nem lehetünk, ugyanis ellentétben az EU-val, Magyaroszágon nem működnek a hivatalok,

illetve mindegyik fölött ott lóg a narancs: a Főügyész csapattag, Alkotmány nincs, úgyhogy az Alkotmánybíróság pont annyit ér, a választási irodánál még a biztonsági őr is nekik dolgozik, a Versenyhivatalt ügyesen meggyengítették, az ÁSZ szava súlytalan, a sok civil pedig mind idegen bérenc, úgyhogy nem kell velük foglalkozni, szirénázzanak csak. És még ha ki is derülne valami, a média is saját tulajdon, szóval úgysem hallja meg a mélyen lenézett publikum.
Úgyhogy nem történik itten kérem semmi.

Nincsenek ítéletek, csak ügyek, nincsenek bizonyítékok, csak vádak, nincsenek tanúk, csak rendőrautókban pihenő emberek.
Ez egy ilyen világ lett.

Pedig most már papírunk is lesz arról, hogy amikor a NER gitt-egylet vezetői azt mondták, hogy tisztességesen rendezik az ügyeinket, legalábbis tévedtek, nem is kicsit. Papírunk van arról, hogy azok a gátlástalan gazemberek, akik magukat Fiatalnak és Demokratáknak álcázták magukat, ellopták a pénzünket, a múltunkat és most arra készültek, hogy csellel, gánccsal hazugsággal eladják a jövőnket is.

Néha rózsaszínű nosztalgiával gondolok arra, amikor Orbán a téren azt bírta mondani, hogy

"a hatodik koporsóban mi fekszünk".

Ó, bárcsak...
De nem.

Mert már akkor is hazudott. Ő nem feküdt bele abba a koporsóba egy pillanatra sem, ellenben az egész országot beletaszította, ellenzékben és kormányon is azon dolgozott, hogy véletlen se lehessen semmi sikeres nélküle. Inkább dögöljön meg a szomszéd tehene!

A hírek szerint a mostani felszólító levél kizárólag közbeszerzési szempontokat taglalja, az állami támogatás és az uniós energetikai regulákkal való azonosulás kérdését külön vizsgálják. Szóval papírunk lesz, nemcsak egy és mind azt mondja majd, hogy ezek korrupt gazemberek, nem államférfiak, gengszterek és kurvák, nem pedig politikusok.

Az öröm ugyanakkor még korai: ezek a papírok csak akkor érnek valamit, ha lesz aki fel tudja őket használni értelmesen.

De vajon mit várhatunk, amikor Tóbiással az MSZP olyan, mintha a Fidesz belső ellenzéke lenne, a többi ellenzéki párt pedig puhán belelapul az őszi avarba. Számoljuk csak meg, hány per indult Orbán, Matolcsy és Lázár ellen hűtlen kezelés, hivatallal való visszaélés kapcsán, hány eljárást indítottak a közbeszerzések, a közmédia, a mértéktelen lopikálások miatt?! (a helyes válaszokat küldjétek bátran, remélem lesz időm végigolvasni)
Akkor mégis mit csinálnak ezek ellenzékben? És kinek dolgoznak?

A következő választást igenis meg lehet nyerni. A paksi papírok, az USA kérlelhetetlensége, a rablóvezér túlzott önbizalma... hibák-hibák hátán várhatóak a következő 3 évben. El fogják ők is kúrni, nem is kicsit, hanem nagyon.
A kérdés az, hogy lesz-e bárki, akinek elhiszi a nagyérdemű, hogy képes a disznófejűt legyőzni, a narancsföldeket beszántani a korrupciót megszüntetni, a jól megérdemelt büntetéseket kiszabni, a becsületünket visszaadni, a gerinceket kiegyenesíteni... és meg tudja-e mindezt tenni úgy, hogy ép bőrrel megússza a karaktergyilkosságot, a CÖF csapásait, a sípolós néniket, a mélymagyar narancsosokat, az átláthatatlan finanszírozású ingyenes lapokat, egyszóval a megszokott kellékeket.

Kinek áll érdekében? Kérdezték már a rómaiak, ha bármi történt, s azt vizsgálták meg előszöt, hogy ki a haszonélvezője egy-egy furcsa, akár tragikus eseménynek.

Mielőtt a kedves olvasó rámripakodna: Szíria és egyáltalán az Iszlám Állam léte természetese komoly gond, de most próbáljuk meg egy picit nagyobb képben, távolabbról értelmezni az eseményeket.

Most Európa ereje, növekedése, egysége forog voltaképpen kockán, ez az elmúlt fél év történései alapján szinte egyértelmű.

Lássuk csak, kinek az érdeke Európa meggyengítése?! A magyar közmédia migráns-cunamijában sodródó polgár elsőre nyilván azt válaszolná, hogy a muszlimoknak, a taxis az imént például egyből azt kezdte szajkózni, hogy "meg kéne már védeni a határokat, de úgy rendesen: szar EU, hogy még erre se képes!?!".
Ugyanakkor valójában a Közel-Kelet még véletlenül sem európai érdekszféra: nincsenek ott magyar olajkutak, Orbáni stadionok, a hadsereget se francia vagy német fegyvergyárak tömik és a németek se húztak fel Irakban autógyárakat tucatszámra.

A Közel-Kelet ugyanis elsősorban amerikai és... orosz érdekszféra.

Ahogy az amerikai védelmi miniszter fogalmazott a minap: "Oroszország és Kína felborítaná a mostani világrendet, ha tudná, de nem képes rá." Az alapállítás hihető, hiszen a feléledő orosz nagyhatalmi törekvésekkel együtt jár az újrapozícionálás igénye; ami természetesen csak valaki más kárára valósulhat meg. Azaz a céljaik eléréséhez meg kell borítaniuk a világrendet, ahhoz. De vajon tényleg bizton állítható, hogy nem képesek rá? Konvencionális eszközökkel talán tényleg nem, de az oroszoktól nem szokatlan, hogy az asztal alatt játszanak, nem pedig a nagyközönség előtt.

Ha ebből indulunk ki, akkor Putyinnak nyilván volt egy mesterterve, a kérdés tehát legfeljebb az, hogy az vajon miből állhat?
Lássuk hogy mi az ami belefér ebbe a képbe?

- Keménykedés Ukrajnával
Ez magától értetődik, nem szorul magyarázatra. A hódítás akkor édes igazán, ha komoly helyi kisebbség, szeparatista militáris egységek és egy kis odavezényelt nem reguális hadsereg is van a térképen. Európa pedig nyilván tehetetlen, nem fog katonailag beavatkozni, mindez pedig gyengeséget mutat.

- A Közel-keleti viszonyok felkavarása.
Ez persze akkor mesteri, ha közben minden oldalon ott állnak, ahol ez lehetséges. Bőven belefér, hogy titokban kicsit felturbózzák az Iszlám Állam pénzügyeit miközben Asszad elnöknek is adnak katonai támogatást, de ravasz módon nem az ISIS ellen, hanem a vezető ellenzékét megtámadva. Tény, hogy Oroszországnak érdekében áll minden olyan mozgalmat és akciót támogatni, ami az amerikaiak helyi erejét csökkenti.

- Migrációs válság pénzügyi támogatása
Ez picikét persze meredek, de ha valaki elfogadja tényként, hogy egy népvándolás mögött állhat valaki - a libsibolsik, vagy konkrétan Soros György, esetleg Fodor Gábor -, akkor miért ne hihetné el azt, hogy akár személyesen Putyin mozgatja a szálakat... Az pedig tény, hogy ha ez zűrzavart okoz és problémát az EU-nak, akkor az Putyinnak jó. Nem is kicsit. Az, hogy Soros György fizetne bárkinek a migrálásért, szerintem jóval meredekebb ennél.

- Az Európai szélsőjobb támogatása, a jobboldal feltüzelése
Ez természetesen szintén gyengíti az Uniót, hiszen a nacionlaizmus feléledése olyan Orbán-szerű populistákat termelne ki rövid időn belül, akik aztán nem haboznának akár felrobbantani az Államközösséget egy újabb megnyert kormányzati ciklusért. Már akár az is elég, ha ezek miatt elbuknak az EU mélyebb integrációját célzó törekvések - Oroszországnak kifejezetten az az érdeke, hogy a kis Európai Államokat egyesével tudja felfalni az energiahordozóknak való kiszolgáltatottság, a mérhetetlen állami tőke vagy akár a hadserge bevetésével. Ez nemcsak hogy logikus, de ráadásul nagyon olcsó lépés is: elég a Jobbik támogatásra és a szélsőjobbos Kovács Béla féle EU kémkedésre gondolni, ami kevesebb költséggel jár, mint akár egy katonai alakulatot mozgatni pár hónapon keresztül. Ez ráadásul megmagyarázza azt is, hogy az Iszlám Állam terroristái miért Párizsban és nem mondjuk Moszkvában vagy Washingtonban gyilkolásznak - itt van ugyanis a célpiac ebben az esetben.

- Szoros szövetség kialakítása az egyik EU tagoszág nacionalita, bomlasztú, hangos vezetőjével
Kicsit egyszerűbben: zsebre vágni néhány hangoskodó bajkeverőt.
Hát nem kell sokat gondolkodni, míg az ex-szocialista államok nagy része nem állt kötélnek, Orbán Viktor nagyon hamar coming out-olt: a Paksi erőmű, a demokratikus fékek lebontása, a keleti diktatúrák nyilvános dícsérete és a nagyon protekcionista, bezárkózó politika kemény, kérlelhetetlen képviselete. Adja magát, hogy a mi Viktorunk bizony Putyin játékát játssza, a magyar nemzeti párt pedig vélt vagy valós előnyökért, de eladta a lelkét az oroszoknak.

S hogy mindezt mi bizonyítja?
Hát nem sok, az tény. De érdemes végiggondolni, hogy ezzel a logikával a kirakósjátéknak gyakorlatilag minden egyes eleme a helyére kerül: Putyin szíriai hadműveletei, Orbán orosz párti megnyilvánulásai, az, hogy miért pont Párizs volt a tegnapi célpont, stb.

Ezen túlmenően pedig azt láthatjuk, hogy Orbán a migrációs válság kezdete óta lubickol szerepében, a nacionalisták erősödnek- főleg az oroszok számára stratégiailag fontos kelet-európai részeken -, Putyin pedig természetesen elsőként fejezte ki sajnálatát a párizsi események miatt. Merkel valószínűleg nem aludt jól.

Sajnos ma reggel már egy másik Európa ébredt fel.
És ennek az Európának sorsdöntő kérdésekre kell választ adnia! Arra, hogy mi kínál több előnyt az iszlamista és az orosz nagyhatalmi fenyegetések ellen: egy nemzetállamokra széthulló, vagy egy, a jelenleginél minden szempontból megerősödött, egységesen fellépni tudó Európa.

Szerencsére, ha józanok maradunk, akkor a válasz nem kétséges.

A miniszterelnök ma ismét egy erőset jelentett ki, egész pontosan azt mondta, hogy: "nem tudjuk elfogadni, hogy valahol máshol - nem Felcsúton, nem Budapesten, nem Magyarországon - döntsék el, hogy nekünk kikkel kell együtt élnünk". A helyzet az, hogy ebben tökéletesen igaza van. Csak sajnos meglehetősen szelektív a memóriaja, és úgy tűnik már megint elfelejtette bevenni a reggeli Kavintont.

EU csatlakozás, 2004

A miniszterelnök a barátai által végzett közvélemény kutatásokra hivatkozva szeret olyanokat mondani, hogy a magyarok így meg úgy döntöttek erről vagy éppen arról. Viszont 2004-ben egy konkrét népszavazáson eldöntöttük, hogy egy európai államközösség, az úgynevezett "Európai Unió" tagjaként szeretnénk a sors csapásaival szembenézni, hiszen a terheket így nem egyedül kell elviselnünk, hanem egy menő és elég gazdag klub tagjaiként. Az Elnök az e döntés eredményeképpen ölünkbe hulló mézescsuporból természetesen előszeretettel eteti családját és kedves barátait, ugyanakkor a kapcsolódó kötelezettségeket csak nagyduzzogva vagy egyáltalán nem szereti teljesíteni.

A magyarok tehát már eldöntötték Felcsúton és Budapesten is, hogy egy menő klub tagjaként akarják intézni ügyeiket, amikor tehát Orbán azt mondja, hogy "nem tudjuk elfogadni" - akkor joggal merül fel a kérdés, hogy vajon hol volt ő 2004-ben, miniszterelnökként hogy mondhat ilyen idióta dolgokat, illetve, hogy milyen bogyókat kell beszedeni ahhoz, hogy ennyire hatékonyan hagyjon ki az emlékezete.

Szavazójog a külhoni magyaroknak

Éppen Orbán volt az, aki foggal körömmel ragaszkodott ahhoz, hogy az elszakadt területeken - tehát véletlenül sem Magyarországon - élő polgároknak osztogassunk szavazójogot, ami konkrétan azt jelenti, hogy pont ő szerette volna, hogy ne Felcsúton, ne Budapesten, és még csak ne is Magyarországon döntsenek arról, hogy az ő fejére kétharmados korona kerülhessen és az Ő miniszterelnökségével kelljen együtt élnünk 4, 8 vagy akár 20 évig (és persze ennek hozadékaként a vasutaskartell-gyerekkel, az olajmaffia fejével, az amerikai off-shore lovaggal, az agyafúrt koronaőrrel és az örökkénövő lakás tulajdonosával).

Ragaszkodom tehát ahhoz, hogy aki A-t mond, mondjon B-t is, azaz az EU kvóta megoldása elleni petícióra kerüljön rá, hogy az elszakadt, tehát jelenleg nem Magyarországhoz tartozó területekről se döntsenek arról, hogy a Magyarok milyen vezetőkkel éljenek együtt most, jövőre és bármikor a jövőben!

Javaslom tehát, hogy minden igaz magyar ember vonuljon a Parlament elé és ajándékozzon egy csomag Kavintont a Miniszterelnöknek, hátha visszatér az emlékezete, sőt talán még a gerince is visszanő egyszer.

"Börtönbe kerülnek akik illegálisan lépik át a magyar határt" - mondja ki az új bevándorlási törvény. Vajon ez hány embert jelent? Egyáltalán mekkora a kapacitás? Vajon udvari blöffről van szó, vagy tényleg számíthatunk arra, hogy Orbán hősként magasztosul az Unió bölcs vezetőjévé?

 A jelek szerint a nyugati közönség eddig nem igazán díjazza a produkciót, lényegében állandósult a füttykoncert és a megvetés, a Vezér tehát nem hibázhat még egyszer, mert most már tényleg őt nézi a világ szeme.

 Elhihetjük-e az Orbán-féle megoldás részként, hogy aki illegálisan jön be, az börtönbe kerül, illetve, hogy mindenki mást visszafordítanak majd a határon? Talán. Ha ez így lesz, akkor vélhetően lesznek, akik inkább hazamennek, esetleg máshol próbálkoznak, és persze lesznek, akik mégis megpróbálnak kies hazánkon keresztül eljutni egy sokkal jobb világba, ás útközben talán megúszhatják a magyarok börtöneit.

Egyébként hogy is állunk most börtön férőhelyekkel?

Pintér Sándor belügyminiszter július végén azt mondta, hogy csökkenteni kell a börtönök zsúfoltságát, ezért tíz büntetés-végrehajtási intézet megépítéséről döntöttek. 2014-ben összesen 18 ezer fogvatartott ült börtönben, a zsúfoltság pedig azt jelenti, hogy egy harmaddal többen raboskodnak, mint ahány férőhely van. Könnyű megbecsülni, nagyjából 15.000 férőhely van ma az országban.

A 2019-re megépülő börtönökben összesen 5000 rabot tudnak majd fogva tartani.

Számoljunk egy picit.

Ha talán még 2000 rab fér el a börtönökben, akkor az a napi bevándorló áradat mindössze egy napi szintjének felelne meg. Dehát persze ezt senki sem gondolhatja komolyan. Ennél jóval valószínűbb, hogy az új törvény értelmében naponta 500 fő körüli illegális bevándorlót kell majd börtönbe zárni. Ez egy hónap alatt 15.000 főt jelent, és ez még nem is magas szám, ahhoz képest, hogy a július végi adatok szerint az idén százezer illegális bevándorlót regisztráltak az országban.

Amellett, hogy gyakorlatilag nincs hely jelenleg a hazai büntetés végrehajtó intézetekben, még egy szerényebb érték, azaz például napi 150 fő letartóztatása, azaz havonta 4 500 fő esetén is azonnal szükség van legalább 8-10 új fegyházra, mégpedig azonnal. Ami mindazonáltal nagyon jó üzlet is lehet - valakinek.

Mert a börtön egyébként alapvetően jó üzlet. Annyira, hogy amikor az év elején - tehát bőven a migráns válság előtt - a Belügyminisztérium meghirdette az új börtönök építésére vonatkozó pályázatokat, 40 település jelezte, hogy szívesen száll be egy telekkel a projektbe.Egy-egy rab napi költsége 5-10 000 HUF között mozog, ez azt jelenti, hogy ennyi rab ellátása kapcsán akár naponta százmilliót is elkérhet a börtön az államtól, az állam pedig akár az EU-tól. Nagyon alacsony értékekkel számolva is, éves szinten legalább 15-20 milliárd forintot hozhat a migráns-buli - az országnak, az önkormányzatoknak, és a magánbörtönöknek.

Érdemes persze a rideg valóság felől is megközelíteni a kérdést.

Ha jelenleg a börtönök kihasználtsága 135%-os, és az újonnan épülő intézményekkel együtt 2019-ben is csak 2000-el lesz több hely, akkor

hol a fenében fog Pintér egy ilyen tömeget elhelyezni akárcsak a tárgyalás lefolytatásáig?

A legvalószínűbb, hogy sehol.

Miszter Habonynak hamar meg kell írnia a menekülési duma színházat, mert nem lesznek itt tömeges börtönbevetések, csak leégés, meg magyarázkodás.

Humbug ez kérem, csak humbug.

Ha mégis kitalálnak valamit, akkor ez üzlet! És ha az, akkor valóban bombajó, jóllakat haverokat, önkormányzatokat, pénzt hoz, nem is keveset.

És amilyen gentleman kormányunk van mostanában, már azon sem csodálkoznék, ha országunkban is bevetnék végre az egyházakat. Az lesz csak  a különbség, hogy a nyugati keresztényekkel ellentétben itt nem befogadják,hanem rabosítják majd a menekülteket.

Az meg kit érdekel, hogy közben a fél világ szemen köpi drága nemzetünket.

A főtróger már úgyis rég elvesztette a becsületét.

Az elmúlt hetek történései nyilvánvalóvá teszik hogy Európa bajban van. A problémát azonban nem az a néhány százezer migráns jelenti, aki átlépte és az elmúlt időszakban át fogja lépni Európa határait, hanem az a politikus, akik az eseményeket felfújja, olajat önt a tűzre, a keletkező káoszt pedig saját politikai céljaira próbálja felhasználni. Igen, ez a magyar miniszterelnök: Orbán Viktor.

Orbán Viktor szinte minden nyilatkozatában elmondja, hogy kifejezetten az európai értékeket és a kereszténységet próbálja megvédeni az más kultúrájú, másvallású bevándorlóktól, ehhez a küzdelemhez pedig egy erősebb Európára van szükség.

Orbán Viktor, a Magyar Miniszterelnök fiatalon

Érdemes megvizsgálni, hogy a magyar elnök jól célzott üzenetei mennyire tükrözik a valóságot, illetve, hogy az általa képviselt és keltett félelmeknek van-e valóban létjogosultsága.

Orbán egyik állítása az, hogy Magyarország és Európa keresztény értékeit kell megvédeni ezekben a napokban hetekben, sőt, talán években.

Nem kérdés, hogy a gazdasági válság megviselte a kontinenst: a tolerancia, a befogadás és a hagyományos európai értékek kevésbé vonzók, ha az emberek egy része munknélküli, kevesebb pénzt keres és esetleg kétségbe van esve a jövőjét illetően.

Látni kell azonban, hogy a legtöbb nyugat-európai ország lakosai évtizedek óta élnek együtt többé-kevésbé harmonikusan muszlim munkavállalók millióival, akik láthatóan élvezik európaiságokat és így vagy úgy, de elfogadták a kontinens szabályrendszerét intézményeit, és értékrendjét. Magyarország soha nem is volt homogén, sem nemzeti, sem pedig kulturális szempontból: a Magyar királyság és az Osztrák Magyar Monarchia is számos népnek, jövevénynek adott otthont és talán mégma is létezne, ha a 19. század végén felerősödő nacionalizmus, és a népek önrendelkezési vágyát kiszolgáló Trianon szét nem darabolja.

(Tegyük hozzá: ha Orbán számára valóban fontos Magyaroszág homogenitása, illetve nemzetállami léte, akkor Trianont egy áldásnak kellene tekintenie, hiszen a határok átrendezésével a magyar állam megszabadult az összes addig elnyomott kisebbségétől és valódi nemzetállammá változott.)

Mi jelenthet veszélyt Európa értékeire?

A második világháború nacionalista tombolásának közvetlen következménye volt, hogy az újonnan hatalomra kerülő kormányok új, humánus értékek felé fordultak: Európában a sokszínűség, a tolerancia, a befogadás a legfontosabb értékek közé került. Valóban veszélyeztetheti az ilyen keresztényi eszmék képviseletét párszázezer sőt akár néhány 1 millió ember, aki más kultúrából érkezett, más Istenben hisz? Erre a kérdésre válasz a világ egyik leggazdagabb országa, az Amerikai Egyesült Államok, ahol keresztények, muszlimok, buddhisták, zsidók és ateisták élnek együtt, anélkül, hogy a vallási vagy etnikai különbözőségük komoly konflikutsokat okozna. Az intézményrendszer, a törvény tisztelete és a közösségi értékekbe vetett hit erősebb, mint a vallási, etnikai különbségekkel kapcsolatos feszültség.

Nyilvánvaló tehát, hogy Európa nincs veszélyben egészen addig, amíg a demokráciát építő és védő intézményrendszerek maradéktalanul képesek működni. Valójában tehát az Unió jövőjét az fenyegeti, aki az intézményrendszerekbe vetett hitet fúrja meg; aki az intézményeinek szabályainak működésének vet gátat, nem tartja be a megállapodásokat, félelmet kelt és fenyegetést hoz a polgárokra. Sem párszázezer migráns, sem a gazdasági bevándorlók nem képesek erre, azonban Orbán Viktor a maga cinikus, antiszociális és hazug szavaival valódi veszélyt jelent: az elmúlt hónapokban éppen ő az, aki megtámadta az EU legfőbb értékeit, s ahelyett, hogy vállalat kötelezettségeit végezné, káoszt teremt, egyeztetés nélkül hoz embertelen, barbár döntéseket és a kereszténység védelmében tesz minden valódi keresztény számára elfogadhatatlan lépéseket. (Ez egyébként nem az első kísérlete: érdemes visszaemlékezni arra, hogy Orbán a mostani lemezt már lejátszotta a Charlie-Hebdo merényletet követő pár napban, akkor azonban hiába öntötte az olajat, nem volt elég tűz ahhoz, hogy felgyújthassa a házat.).

Néhány szempontból azonban valóban igaza van Orbánnak.

Tagadhatatlan, hogy az Iszlám Állam terjeszkedése miatt jelentős migrációs hullám indult meg, a jövőben várhatóan újabb és újabb népmozgásokra lehet számítani. Orbán cselekedetei azonban nemcsak rosszindulatúak, hanem az európai értékek szempontjából rendkívül kártékonyak és - rengeteg szempontból - Magyarország helyzetét is jelentősen veszélyeztetik.

Igaza van abban is, hogy Európa gyenge - valóban nem mutat elég erőt. Ám Európának nem az elesettekkel, üldözötteket szemben kell erőt mutatnia,hanem éppen az Orbán-féle cinikus, hazug kormányzatokkal szemben kell erélyesen és hatékonyan fellépnie.

Minden válság egyben lehetőség is.

Európa nyerhet a jelenlegi válságon, hiszen az események egyrészt megmutatták, hogy a bevándorlás jelenlegi szabályzása nem alkalmas nagyobb migrációs hullámok kezelésére, azaz új, jobb intézkedésekre van szükség. Másrészt, sokak számára most vált világossá, hogy az Uniónak tovább kell lépnie: az Osztrák-Magyar Monarchia mintájára közös külügyi, hadügyi és pénzügyi intézmények szükséges ahhoz, hogy a jövőben az Orbán-féle autokrata politikusok ne tehessenek túlságosan nagy hatalomra szert. Igen, az Uniónak tovább kell haladnia az integrálódás útján, különben... nem lesz életképes.

A globalizált világban pedig nincs választás Magyarország számára sem: csak egy valódi Egyesült Európai Államok jelentheti a jövőt. Komolyan vehető alternatíva nincsen.