Vonzóan kurucosak a kormányzó "nemzeti" oldal szózatai Trianonról, ám sajnos a történeti megállapításai éppúgy tévesek, mint a tragédia kapcsán levont tanulságai.

Trianon a baloldal miatt lett

A nacionalizmus egy viszonylag fiatal műfaj - ahogy Kövér László is említette beszédében -, amely a 19. században képes volt átszabni Európa térképet, és - ahogy azt mi is megtapasztalhattuk 1848-ban - forradalmakat kirobbantani, majd biroldamakat szétverni azzal a nemes céllal, hogy a régi, multi-kulti királyságok helyén egységes, tüncibünci nemzetállamok jöhessenek létre. (aki felszisszen a kultimulti kifejezésen, gondolja végig, hogy a törökök 150 éves uralma után vajon kik is kezdtek új életet a Kárpát medencében).

1848 a nacionalizmus miatt lett - Vivát! - ám a nacionalizmus miatt bukott el

hiszen a szintén egyenlő jogokat és valamilyen szintű autonómiát kívánó nemzetiségek nagyot csalódtak, amiért 1949 nyaráig nem kapták meg, amit kívántak, ezért jól otthagyták a derék, ám az ő saját nacionalista ügyük intézésében nem túl készséges és főként nem együttérző magyarokat, majd hazamentek, vagy még rosszabb esetben Bécs mellett folytatták a harcot - ellenünk. Köszönjük a nemzeti hevületet!

Eötvös Jószef már 1850-ben pontosan előre vetítette a tragédiát

és lényegében pontosan azt írta le, amit ma Kövér László még ma sem hajlandó megérteni.

A Habsburg Birodalom soknemzetiségű volt, egy oylan kulti-multi birodalom, amelynek lebontásakor nem voltak már fenntarthatók  a korábbi Magyar Királyság határai - a Birodalom elpusztulása Eötvös Jószef szerint tehát egyben óhatatlanul a korábban magyar állami keretek végével jár majd együtt. Eötvös ebből következően az állam és a nemzetiségi eszme teljes szétbontását szorgalmazta, s ezt nem csak a magyar állam egybentartásának érdekek miatt érezte fontosnak, hanem, mint írja:

"A nemzeti elvre épülő államhatalmak szükségképeen az egyik nemzetnek a másik feletti uralmát és az államok felbomlását vonja maga után"
forrás: Mtak

A többit ismerjük a történelemkönyvekből

(ha mégsem, akkor íme zanzásítva: A nacionalizmus győzedelmeskedett, új államok születtek, éhesek, versenyképesek és mohók, amelyek aztán puskahordóvá változtatták Európát, amely felrobbant 1914-ben és a Kövér által ma is méltatott nacionalizmustól fűtött nemzetiségek szétmarcangolta az egykori Magyar Királyság területét.)
Eötvös világosan leírta azt is, hogy a nacionalizmus bizonyosan nem lehet a magyarok érdeke, hiszen politikai szegregációhoz vezet, lehetetlenné teszi az Állam terüetén nemzetiségek lassú, ám valódi asszimilációját, azaz végsősoron megakadályozza a magyarság megerősödését.

Trianont tehát pontosan azok a nézeket okozták, amelyeket Kövér ma is radikálisan képvisel, és ez különösen akkor válik tragikomikus viccé, amikor mindezt még tetézve éppen a baloldalt vádolja beszédében.

A baloldal ugyanis internacionalista volt

És Eötvös szerint - aki valószínűleg ebben sem tévedett - egy, a nemzetiségek megbékélését szorgalmazó és autonómiájukat megnyugtatóan biztosító (a" baloldali" kifejezés elsősorban azért nem szerepel itt, mert Eötvös művének megjelenésekor még nem volt a szótárban), liberális Magyarország képes lett volna megőrizni az állam korábbi területét, legalábbis sokkal több esélye lehetett volna egy soknemzetiségű állam fenntartására, mint a kitartóan farokméregetést játszó, és évszázados sérelmekkel mellldöngölő nacionalista uralomnak. Mint tudjuk, a 19. század második felében a nacionalizmus győzött a kontinensen, és pontosan ahogy Eötvös jósolta - olyan árkokat ásott az addig egészen más szintű ügyeken torzsalkodó emberek között, amelyek végül lehetetlenné tették, hogy megmaradjanak a Nagy Magyar Határok a Monarchia kimúlásával.

Amikor tehát az erős nemzetek európájáért szónokol

és a magyarság létközdelmét  látja fontos ügynek Kövér László, majd arról beszél, hogy a Trianon a baloldal hibája, az nem csak hazugság, hanem ékes bizonyítéka annak, hogy a nemzeti oldal még 150 év után sem érti a nacionalizmus csapdáját, és - ismerve az árkok mélységét - még hosszú távon ki fogja használni az egyszerűen, ám módszeresen feltéphető sebek feletti nemzeti fájdalom mindenható erejét.

És ha a Fidesz által harsogott nacionalizmus ismét maga alá gyűri a végre egyszer 70 éve fegyverek zaja nélkül létező Európát, akkor majd büszke, erős nemzetállamok néznek majd ismét egymással farkasszemet a kontinensen, hogy lejátsszák a régóta halogatott meccseiket a korlátlan hatalmukat biztosító, és kifogyhatatlan politikai tőkét kínáló árkok mentén.

Akkor pedig majd az Isten óvjon bennünket!