Jóóóóóóóó reggelt Magyarisztán, ébresztő magyarok!
"Mindig jobb az érvényes, mint az érvénytelen (népszavazás), de a közjogi következmények beállnak mindenképpen, hiszen azt vállaltuk, hogy a kérdésben foglalt jogi szabályozást, miszerint csak a magyar parlament dönthet arról, hogy kikkel akarnak a magyarok együtt élni, ezt a jogrendszer részévé fogjuk tenni. Ezt akkor is megtesszük, ha érvényes, és akkor is, ha nem. Egy feltétele van ennek, hogy több legyen a nem, mint az igen" - fejtette ki Orbán Viktor.
Először is kérem szépen
mi az, hogy mindenképp beállnak a közjogi következmények?!? Ha itt most mégsem érvényesül a választók akarata, akkor mi a fenének kellett egyáltalán népszavazni tízmilliárdokért?! Miért volt olyan fontos ez az egész néphergelés, idióta plakátokkal, szégyenteljes üzenetekkel és gyűlöletre sarkalló történetekkel?
A népszavazás (ritkábban használt nevén referendum) a választópolgárok akaratának az érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze. A közhatalom önkényével szemben betölti a fékek és az ellensúlyok legjelentősebb szerepét. (Wikipédia)
Ha Orbán Viktor önkényével szemben már a népszavazás eszköze sem alkalmas arra, hogy betöltse a fék és az ellensúlyok szerepét, akkor egyáltalán mit tehetünk még?
Másodszor: ha ennyire tudja a Miniszterelnök úr,
hogy mi az az istenadta terv, esetleg jó volna, ha ügyvezetőként megosztaná azt velünk Magyarokkal, hiszen a tulajdonosok is Mi vagyunk, az adókat is Mi fizetjük, és most vasárnap is Bennünket tereltek be a szavazófülkék diszkrét félhomályába, hogy támogassuk azt a bármit; mögé álljunk és például megállíthassuk a migránsokat, akiknek egyébként eszük ágában sincs nálunk maradni, vagy felépíthessük végre Paksot és kitartóan tolhassuk a Kormány szekerét egyenesen, kelet felé. Ahogy az Úr akarja.
De álljon meg a menet.
A színjáték most lelepleződött.
Hiszen nem egy ügydöntő kérdést akart Velünk, Tulajdonosokkal megvitatni az Elnökünk, csupán egy komédiához kellettünk élődíszletnek.
Egy olyan, számunkra homályos komédiához, amelyet valószínűleg csak akkor gyűlölnénk még jobban, ha pontosan ismernénk célját és lényegét, és meglátnánk pitiáner, önző és számunkra tragikusan értelmetlen vonásait.
Akkor megértenénk, hogy ez az egész egyáltalán nem arról szól, hogy jobb legyen Magyarországon élni.
Ez az Orbáni politika nem a jólétről, biztonságról, igazságos, mindenki számára élhető élet megteremtéséről szól, hanem egy megtévedt, öregedő vezető szánalmas gyerekkori álmainak megvalósulásáról, aki kisvasutat szeretne, focicsapatot sok stadionnal, olimpiát és drága erőművet, teljhatalmat, sok sok hajbókolást és tiszteletet.
Bárcsak inkább a gazdasági fejlődés lenne a hobbija,
nem pedig a labdarugdalás. És attól még lehetnének jó focistáink, de lennének gyáraink, szakembereink és picit mindannyian jobban élhetnénk.
Bárcsak inkább derék államférfi kívánt volna lenni az Úr, nem pedig ilyen pocakos gengszter-politikus überállesz.
És attól még ugyanúgy tisztelnék, csak nem mint egy feudális, disznófejű, illiberális nagyúrat, hanem azért, mert elhozza az Aranykort az országba, és az Európai Uniós támogatásoknak köszönhetően egy fenntartható, sikeresen prosperáló államot teremt meg, amelynek lakói már szinte Nyugat Európai szinvonalon élnek, gyarapodnak és annyi munkahelyet teremtenek, hogy olykor-olykor elfér akár ötezer menekült is, ha a helyzet úgy hozza.
Hát nem volt szerencsénk. Illetve ennél picit több, hiszen mi tettük a fejre a koronát.
És még valami
Hol van az a jobboldal, amelyik erkölcsre és értékekre hivatkozott a rendszerváltás idején?
Hol vannak most azok a mérsékelt jobboldaliak, akik számára a tisztességes politizálás, a kiszámítható, konzervatív értékek még jelentenek valamit?
